Ilyen kérdéseket is szoktunk ám kapni.
Komolyan nem értem. Oké, hogy sosem neveltem saját gyereket, de könyörgöm, azért már LÁTTAM gyereket (közelről is!), tudom, milyen egy gyerek, mivel jár.
Miért gondolja valaki, hogy ha kívülről nézve taszító a dolog, akkor belülről – amikor pontosan tudjuk, hogy úgy mennyivel nehezebb – majd jó lesz?
És egyébként is.
Milyen jogon akart valaki egy gyerek életével játszani? Könyörgöm! Ez nem olyan, mint egy bevásárlás, hogy ha nem tetszik a cucc, akkor legfeljebb visszaviszem, 3 napon belül kicserélik. A gyereket nem küldhetem vissza oda, ahonnan jött. Oké, persze sokan vannak, akik simán bebasszák a gyereket az árvaházba, de őket én nemigen tartom embernek.
A gyerek nem tehet arról, hogy valaki nem alkalmas a gyerekvállalásra!
Pontosan tudom, hogy nekem nem való a gyerek, ezért nem fogok rizikózni, tesztelgetni, más életével játszadozni.
A többieknek jó mulatást kívánok.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: